"Az olvasókörök alakulását Széchenyi István elképzeléséhez vezethetjük vissza, aki a polgári kaszinóban látta a polgári kultúra kiszélesedésének lehetőségét. Ez csak egy bizonyos, felsőbb társadalmi réteg számára volt elérhető, de a gondolat nem állt meg a központokban, kihatott a periférikus részekre is. Más lehetőségekkel élve, de azonos igénnyel - társalogni, művelődni, szórakozni - egészen a tanyai olvasókörök megalakulásáig."
"A felvilágosodás, majd a reformkor évtizedeiben alakultak az első városi olvasótársaságok, melyek az irodalomterjesztést tekintették fő feladatuknak. Tagjai közösen állítottak könyvtárat, járattak lapokat.
A dualizmus évtizedeiben már falvakban is alakultak ilyen típusú egyletek. Különösen az Alföldön, Hódmezővásárhely központtal létesültek olvasókörök azzal a céllal, hogy a várostól távol lakóknak művelődési, szórakozási alkalmat teremtsenek. Ezek az olvasókörök, bár kevesebb számban, de ma is aktívan tevékenykednek. Nagy szerepet játszottak a közkönyvtárak, a nemzeti könyvtár létrejöttében is."
Az olvasó egyletekbe biliárdasztalok, kártyaasztalok is kerültek, hogy ne csak a városiak jussa legyen e két nagyszerű szórakozás - gyakoriak voltak a teke- és biliárdversenyek, ugyanakkor tiltották a szerencsejátékokat. Mondhatni az olvasókörök/egyletek töltöttekbe vidéken/falun a kávéház, a kaszinó szerepét.
Lényegében a konszolidált társasági élet központjai voltak e körök. A tagok, vagy éppen a közelben lakók dolguk végeztével (többnyire este 7 óra felé) az olvasókörben (vagy ahogy sok helyen hívták a kaszinóban) gyülekeztek - megvitatni helyi és országos ügyeket, problémáikat, elfilozofálni az élet dolgairól. No és e mellet, vagy éppen közben gurultak a golyók a biliárdasztalon (vagy ahogy korábban nevezték tekeasztalon), járt a kártya (kaláber, alsós, tarokk, és Uram bocsá a ferbli is), lépkedtek a sakkfigurák.
A körök működéséhez (a használt helyiségek bérleti díja, könyvek, folyóiratok, játékeszközök vásárlása, pótlása, javítása, stb.) az anyagi fedezetet a tagdíjak, a társasági rendezvények (bálak, színi előadások) bevételei, az esetleges adományok jelentették.
