A Pallas Nagy Lexikona (amit 1893 és 1897 között adtak ki) a "Billiard" szócikk alatt már említi a kis és nagy kégli játékot:
"... az egyes játékok elnevezésére magyar szók még nincsenek, hanem el van fogadva a karambol, piramidli, kis és nagy kégli, preferánc, melyek leírását lásd a megfelelő betűknél."
A Révai Nagy Lexikona meg is magyarázza mi is ez:
"Kéglijáték vagy bábjáték a billiárdjátéknak az a fajtája, melynél a billiárdasztalon fabábukat állítanak fel; három golyóval játsszák. Van kis- és nagy-K. Az előbbinél rendszerint öt, az utóbbinál hét báb van felállítva...."
A "kéglijáték" (sok más játékhoz hasonlóan, mint a kártya, vagy kugli) Németországból érkezhetett meg hozzánk - a németek ma is játsszák a "kegelbillard"-ot.
James Masters angol játékkutató szerint az olasz bábus biliárd terjedt el Észak- és Közép-Európa felé - tehát északra és keletre.
Az külön öröm, hogy két magyar nyelvű olasz-játékkal kapcsolatos írásos emlékre is rá lehet találni:
- Az egyik Tolna Vármegye 1812-es bérszabályzatában található (nagyon tanulságos :-)
- A Billiárd Játékon Egynagy ugynevezett Spanyol Partitul Nappal 2 krajcár, éjjel 4 krajcár;
- Egy kis olasz Partitul 3 Golobissal Nappal 1 krajcár;
- Egy Piramid Partitul minden külömbség nélkül akár hány Személybül álljon a Játék Nappal 2 krajcár, ejjel, 4 krajcár.
- De a másik az igazi kuriózum: a "Magyar oklevél-szótár, régi oklevelekben és egyéb iratokban elöforduló magyar szók gyüjteménye." Ebben található (355. oldal, 709. hasáb) az alábbi szócikk:
- olasz-játék: [lusus globorum eburneorum ; billard-
spiel]. 1594 : Olaz jateknak ualo poztos hozzu aztal
(OL. UC. 78/7). Olaz jatekhoz walo tolio bot Chont
goliobis (uo.).
A képen látható 1594-ből való magyar nyelvű szövegrészletet Szamota István jegyezte ki valamikor az 1800-as évek második felében az Országos Levéltár "Urbaria et Conscriptiones" (Urbáriumok és Összeírások) című gyűjteményéből s így került a Magyar Oklevél-szótárba.
Ezen összeírásrészlet tanúsága szerint az akkor "olasz-játék" néven említett játék biliárd játék volt (posztós asztal, tolóbot, csont golyóbis). Tehát Balassi korában már volt aki biliárdozott Magyarországon!!!
Kiemelten különleges érték Koháry István (1649–1731) "Vasban vert rabnak bús elmével, fáradva versekben vett sétálása" című 1682-1685 körüli versének néhány idevágó versszaka is, melyek a biliárd játékcsalád egy régi keletű, a Napkirály korában közkedvelt játékfajtájáról tudósítanak – amikor még kapu (fa később fém gyűrű féle - a zseb elődje), és kapuőr ("vártás" - egy méretes fabábú) voltak főszereplők egy biliárd játszmában. Itt még nem szabad volt felborítani a bábút, ami akadályozta a golyó kapun való átgurítását. Érdekes, hogy a Trouvain Antoine által festett e játékot ábrázoló képen, ahol XIV. Lajos éppen lökéshez készül, a bábu a kapuval ellentétes oldalon áll... Megjegyzendő, hogy egy másik korabeli játékvariáns leírása szerint a bábu nem kapuőr volt, hanem meg kellet azt kerülni a golyóval a kapun való átjuttatás előtt.
"372. Azon nyári házban lévő zöld táblára, Szemgyönyörködtető, ékes formájára, S vetém szemeimet annak játékára, S kezdettem azonnal vigyázni módgyára. 373. Volt azon az táblán zöld bársony teritve, Aranyos szegekkel sürüen szegezve, S az bársonynak széli mindenütt prémezve, S igen szép ékessen meg is volt csipkézve. 374. A táblának midőn néztem egy részére, Akada én szemem aranyos gyűrűre, És midőn tekintek másik szegletire, Egy kapu s egy vártás akada szememre. 375. Csinálták a kaput mind hébánum fábúl, S alsó oszlopjait öntötték aranybúl, Az fölsőket pedig faragták Cedrusbúl, Melyet nagy költséggel hoztak Indiábúl. 376. Az ott való vártást ezüstbül öntötték, És illendőképpen fel is fegyverezték, S mint egy vigyázóúl strázára rendelték, Ötét fegyverestül a kapura tették. 377. Kilenc elefántcsont golyóbist is láttam, Melyeket szám szerént én jól megolvastam, És az jádzókat is midőn meg számláltam, Azoknak is számát kilencnek találtam, 378. Volt kiknek kezekben egy-egy rövid pálca, Maga golyóbisát hogy azzal taszítsa, áltmenjen a kapun, és úgy igazítsa, Annak ő vártását hogy le ne fordítsa. 379. Egymás golyóbisát sokat hajtogatták, Finum fö helyekről messze taszították, Űzték és kergették, s jól meg is portázták, á zöld táblárul is sokszor kiugratták. 380. Akara mindenik a kapun ált menni, De igen nehéz volt áztat végben vinni, Mert hogy ha a vártás le talált ugrani, Kellet az játékot újobban kezdeni. 381. Ha pedig a kapun úgy által menetet, Helyébül a vártás hogy ki nem szökhetet, á gyűrűhöz mingyárt elközelgethetet, S áltmenvén az gyürün nyertessé lehetet. 382. Hárman-hárman voltak egy-egy társaságban, á kik segítették egymást az játékban, S egy másnak akadályt tettek sok formában, S kemény ütésekkel harcoltak valóban. 383. De nem kevesebbé harcolt azonközben Bánat és búsulás keserült szivemben, Mivelhogy azalat ütközék elmémben, Mint valék, s mint vagyok világon éltemben. 384. Miként a golyóbist helyébül elütve És azzal a kaput eldöltve s leütve Vagy hogy a táblárúl sebesen kiütve Mulatják magokat, idejeket töltve,"
